Szamizdat és szépirodalom

 

Magyarországon a szamizdat-kiadványok döntő többsége aktuál-politikai jellegű volt, de azért akadtak kivételek. Már írtam Orwell 1984 című kötetéről, amelyet a Krassó György által üzemeltetett Magyar Október kiadó gondozásában raktunk össze éjjelente, és voltak más szépirodalmi kiadványok is. Ezek három kategóriába sorolhatóak. Egyrészt olyan, hamar elkapkodott hivatalos kötetek szamizdat-kiadásai, amelyeket nem engedett újra megjelenni a cenzúra (Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Szellem és erőszak; Konrád György: A látogató, A cinkos stb.). Másrészt olyan szerzők friss írásai, akik tiltottnak minősültek akkoriban (Eörsi István, Petri György stb.). Végül olyan külföldi szerzők, akiknek adott műve nem kevés politikai elemet tartalmazott, ezért kiadásuk reménytelen volt akkoriban (Milan Kundera, George Orwell, Václav Havel stb.).

P1130310

Milan Kundera Tréfa című regényét például eredetileg az Európa Könyvkiadó jelentette volna meg, de a már elkészült példányokat a cenzúra utasítására bezúzták. Néhány darab ugyan megmenekült, de ezekhez szinte lehetetlen volt hozzájutni: így az AB Független Kiadó 1987-ben kiadta szamizdat reprint-kiadásban is.

eredeti antikvarium.hutréfa szamizdat

De nem volt megengedőbb a hatalom egy bő évtizeddel később sem, 1978-ban, amikor Illyés Gyula: Szellem és erőszak című esszékötete hasonló módon végezte, csak éppen a Magvető Kiadónál. Ennek szamizdat-reprintjét a költő 80. születésnapjának tiszteletére jelentette meg ugyancsak az AB Független Kiadó.

  P1130538

Mindenképpen érdemes megemlíteni még a Beszélő című szamizdat-lap kiadóinak 1985-től megjelenő új kiadványát, a Máshonnan-Beszélőt. Az első szám előszavában ezeket olvashatjuk:

„A szamizdat hőskorában, a gépiratos kiadványok idején létezett egy időszaki sorozat, a Kelet-Európai Figyelő, melynek szerkesztői térségünk demokratikus kultúráját igyekeztek a magyar olvasóhoz közvetíteni. Amikor 1981 őszén megindult a Beszélő, úgy gondoltuk, a lap ezt a feladatot is átveheti. Azonban, főként a rendelkezésünkre álló terjedelem korlátozott volta miatt, elképzelésünktől el kellett állnunk. Így született meg a Máshonnan-Beszélő terve. Új kiadványunk egyszerre folytatja a Kelet-Európai Figyelő hagyományát és kiegészíti a Beszélő rendes számait.”

A Máshonnan-Beszélőben (ha nem csal emlékezetem és magángyűjteményem, összesen 7 száma jelent meg) olyan szerzők írásait olvashattuk, mint Samuel Beckett, Václav Havel, Milan Kundera, Déry Tibor, Jorge Luis Borges vagy Dmitrij Sosztakovics. Az írások között akad próza, vers és tanulmány,  politikai jellegűek és tisztán szépirodalmiak egyaránt. A kiadvány-sorozatot Kenedi János és Kis János szerkesztették. A klasszikus szépirodalom terén azonban összességében nem volt túl nagy a választék. Ugyanakkor a megjelenő kötetek hamar elfogytak, és talán többre is igény lett volna, bár ez elsősorban a szamizdatosok kapacitásán és anyagi lehetőségein múlott.

Ma már szinte hihetetlen, hogy egykor még bizonyos szépirodalmi művek kiadásához és megvásárlásához is bátorság kellett. De a cenzúra (és az öncenzúra) bizony komoly úr volt. Egyáltalán: jogos a múlt idő használata? Vagy ennél azért bonyolultabb a kérdés? Erről is lesz még szó a későbbiekben.

Posted in Egyéb

Az írógépen másolt szamizdatot Magyarországon az 1970-es évektől butik-irodalom néven is emlegették

A szamizdat a szocializmus idején - Magyarországon főleg a 70-es évek közepétől -, írógépen másolt vagy stencilezett, illegálisan terjesztett kiadvány volt, aminek megjelenését tartalma miatt a cenzúra úgysem engedélyezte volna.

A Nyugat.hu blogját Kocsis Péter jegyzi, aki maga is publikált ilyen kiadványokban, és aki apró mozaikkockák segítségével próbálja újra összerakni azt az 1989 előtti világot, amikor nem volt könnyű ellenzékinek lenni, néhány tucatnyian mégis úgy érezték, érdemes…

Lájkold a Nyugatot!