Vasárnapi kenyerünket…

…és a mindennapi cirkuszt adjátok meg nekünk.
Igen, alighanem ennyi elég lesz.
Ahogyan elég volt a Kádár-féle gulyáskommunizmus is, pedig ahhoz még nem volt vasárnapi pláza.
Mi, magyarok, beérjük ennyivel. Lényeg, hogy vasárnap is költhetjük a pénzt (vagy ott ülhetünk a pénztárgépeknél), mert az olyan jó érzés, ennyire szabadnak lenni.

www.nlcafe.hu
Vasárnapi piknikünket add meg nekünk… (forrás: nlcafe.hu)

Nagyon taktikus dolog, bár nem tudom, szándékosan csinálják e – belőnek a köz tudatába pár abszurd projektet (net-adó, vasárnapi boltbezárás), kicsit hagyják érlelődni, mint elvtársék a magyar narancsot, aztán ha túl savanyúnak bizonyul és még némi ellenállás is mutatkozik, nagylelkűen visszavonják, úgy beállítva, hogy lám, még ez is az ő érdemük. Hiszen megmondták előre: ők a kompromisszumok kormánya lesznek.

És a nép ujjong! Nincs netadó, nem kell szikkadt kenyeret rágcsálni vasárnaponta. Ez kellett, nem? Lám, megvolt a cirkusz, és a kenyérhéj is ropogós lesz ismét minden vasárnap, ha pártunk és kormányunk úgy akarja! Mindenki azt kapja, amit megérdemel, az ellenzék büszkén csámcsogva jelenti be, hogy „győztünk!”, a kormány meg dörzsöli a markát, hiszen tudja, ki is a valódi nyertese ezeknek a színjátékoknak.

Nem vagyok biztos abban, hogy ez a vasárnapi csiki-csuki valóban olyan fontos kérdés lett volna, már ha tényleg felteszik – azért nem ördögtől való, tudjuk ezt egy régi történetből is, ha van egy nap a héten, amikor mindenki megpihenhet. Hozzá lehetett volna szokni, azt gondolom. Legfeljebb plázaláz helyett kirándult volna a család.
Mindegy, pipa, hatalmas győzelem volt, mondjuk sokat is tettünk érte.

A szerdai dolog egy kicsit más – ott valóban van tét. Például az egész oktatási rendszer, azaz patetikusan megfogalmazva, sok szempontból Magyarország jövője.

index.hu
forrás: index.hu

És persze itt van még az egészségügy haldoklása, a földeladások csaknem áttekinthetetlen mocska, a kultúra lassú, de biztos elsüllyesztése, meg hát ez az egész maffia-állam, amihez bezzeg sikerült egész hamar hozzászoknia a magyarnak.

Szóval én nem ünnepelném annyira ezt a vasárnappal kapcsolatos „győzelmet”, pláne nem örvendeznék annak, ha az efölötti mámorban megfeledkeznénk arról, hogy szerdán viszont valóban egy tétmérkőzés fontos pillanatai következnek. Erre kellene inkább koncentrálni, tudják, az a bizonyos szolidaritás, mert ha akadt az elmúlt években valamirevaló akció a kétharmad ellen, akkor ez egészen biztosan az lehet. Meglátjuk, mi lesz belőle… Mi marad belőlünk.

Posted in Egyéb

Az írógépen másolt szamizdatot Magyarországon az 1970-es évektől butik-irodalom néven is emlegették

A szamizdat a szocializmus idején - Magyarországon főleg a 70-es évek közepétől -, írógépen másolt vagy stencilezett, illegálisan terjesztett kiadvány volt, aminek megjelenését tartalma miatt a cenzúra úgysem engedélyezte volna.

A Nyugat.hu blogját Kocsis Péter jegyzi, aki maga is publikált ilyen kiadványokban, és aki apró mozaikkockák segítségével próbálja újra összerakni azt az 1989 előtti világot, amikor nem volt könnyű ellenzékinek lenni, néhány tucatnyian mégis úgy érezték, érdemes…

Lájkold a Nyugatot!